Mennyire „MI ready” egy-egy vállalkozás, vagyis az adott szervezet milyen mértékben áll készen a mesterséges intelligencia (MI) használatára – a System 32 IT Kft. legfrissebb piackutatása erre kereste a választ.
Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően.
A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.
Kialakult vállalati MI kultúráról nehezen beszélhetünk
Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.
A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.
A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-ánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.
A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.
Igény az edukációra és a támogatásra
A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-uknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-ánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.
Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?
A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg?
Steigervald Krisztián generációkutató szerint: „Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”
Robot szüli meg a FOMO Sapienst?
A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad. „Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.” – ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.
A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75%-uk szerint gyorsítja, 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.
